A nyárfaszender (Laothoe populi) szenderfélék (Sphingidae) családjába tartozó lepkefaj.
A nyárfaszender elterjedési területe Írországtól és Nagy-Britanniától kezdve Európa nagy részén át Ázsia mérsékelt és szubarktikus éghajlatú övezetéig terjed, kivéve Japánt. A természetes tájak pusztulása veszélyezteti a fajt.
Megjelenését tekintve két pár szárnya van. Szárnyfesztávolsága 9 centiméter hosszú. Színezete szürkésbarna. Hátsó szárnyán belülről vöröses sáv látható. A hernyónak egy pár rágószájszerve van. A kifejlett szender szívó szájszervvel rendelkezik, mellyel virágok nektárját szívja.
A rejtőszínű nyárfaszender napközben fatörzseken pihen, éjjel viszont szorgosan repked táplálékot, illetve partnert keresgélve. A hernyó nyárfa és fűzfa levelekkel táplálkozik, míg a felnőtt szender nektárt szív. A felnőtt nyárfaszender 3-4 hétig él.
A kifejlett imágó általában július végén bújik elő. A nőstény a tápnövényen helyezi el, kis csomókban a petéit. A petéből hét nap múlva mászik elő a hernyó. A hernyó zöld vagy kékeszöld színű, oldalán sárga sáv húzódik, légcsövei narancsszínűek. Az utolsó szelvénye tüske módjára felmeredő fartoldalékává fejlődött, ezzel tartja távol az ellenségeit. A lárvaállapot 4-5 hétig tart. Amikor elérkezik az ideje, a hernyó beássa magát a talajba és bebábozódik. A bábállapot nyáron 8 hétig, télen pedig 6-8 hónapig tart. Küldéskori méret L2-L4.
